Bibliai versek erről: Oath

Mert Heródes elfogatta vala Jánost, és megkötöztetvén, tömlöczbe vetette vala Heródiásért, az õ testvérének, Fülöpnek feleségéért.

Mert ezt mondja vala néki János: Nem szabad néked õvele élned.

De mikor meg akarta öletni, félt a sokaságtól, mert mint egy prófétát úgy tartják vala õt.

Hanem mikor a Heródes születése napját ünnepelék, tánczola a Heródiás leánya õ elõttük, és megtetszék Heródesnek;

Azért esküvéssel fogadá, hogy a mit kér, megadja néki.

A leány pedig, anyja rábeszélésére, monda: Add ide nékem egy tálban a Keresztelõ János fejét.

És megszomorodék a király, de esküjéért és a vendégek miatt parancsolá, hogy adják oda.

És elküldvén, fejét véteté Jánosnak a tömlöczben.

És elõhozák az õ fejét egy tálban, és adák a leánynak; az pedig vivé az õ anyjának.

És elõjövén az õ tanítványai, elvivék a testet, és eltemeték azt; és elmenvén, megjelenték Jézusnak.

És: Ha valaki az oltárra esküszik, semmi az; de ha valaki a rajta levõ ajándékra esküszik, tartozik az.

Bolondok és vakok: mert melyik nagyobb, az ajándék-é vagy az oltár, a mely szentté teszi az ajándékot?

A ki azért az oltárra esküszik, esküszik arra és mindazokra, a mik azon vannak.

És a ki a templomra esküszik, esküszik arra és Arra, a ki abban lakozik.

És a ki az égre esküszik, esküszik az Isten királyiszékére és arra, ki abban ül.

Jézus pedig hallgat vala. És felelvén a fõpap, monda néki: Az élõ Istenre kényszerítelek téged, hogy mondd meg nékünk, ha te vagy-é a Krisztus, az Istennek Fia?

A király pedig noha igen megszomorodék, eskûje és a vendégek miatt nem akará õt elutasítani.

Az esküvésrõl, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy õ megadja nékünk,

Midõn pedig nappal lõn, a zsidók közül némelyek összeszövetkezvén, átok alatt kötelezék el magokat, mondván, hogy sem nem esznek, sem nem isznak addig, míg meg nem ölik Pált.

Többen valának pedig negyvennél, kik ezt az összeesküvést szõtték.

Ezek elmenvén a fõpapokhoz és a vénekhez, mondának: Átok alatt megesküdtünk, hogy semmit nem ízlelünk addig, míg meg nem öljük Pált.

Én pedig az Istent hívom bizonyságul az én lelkemre, hogy titeket kímélve nem mentem el eddig Korinthusba.

A miket pedig néktek írok, ímé Isten elõtt [mondom,] hogy nem hazudom.

Úgy hogy megesküdtem haragomban, hogy nem fognak bemenni az én nyugodalmamba.

Kiknek esküdött pedig meg, hogy nem mennek be az õ nyugodalmába, hanemha az engedetleneknek?