Bibliai versek erről: Wives

Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.

Hasonló a kereskedõ hajókhoz, nagy messzirõl behozza az õ eledelét.

Felkel még éjjel, eledelt ád az õ házának, és rendel ételt az õ szolgálóleányinak.

Gondolkodik mezõ felõl, és megveszi azt; az õ kezeinek munkájából szõlõt plántál.

Az õ derekát felövezi erõvel, és megerõsíti karjait.

Látja, hogy hasznos az õ munkálkodása; éjjel sem alszik el az õ világa.

Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.

Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szûkölködõnek.

Nem félti az õ házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.

Szõnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az õ öltözete.

Ismerik az õ férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.

Gyolcsot szõ, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedõnek.

Erõ és ékesség az õ ruhája; és nevet a következõ napnak.

Az õ száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.

Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.

Felkelnek az õ fiai, és boldognak mondják õt; az õ férje, és dicséri õt:

Mert maga Heródes fogatta el és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az õ testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül.

És mind a ketten igazak valának az Isten elõtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.

Egy ember azonban, névszerint Anániás, Safirával, az õ feleségével, eladá birtokát.

És félre tõn az árából, feleségének is tudtával, és valami részét elvivén, az apostoloknak lábai elé letevé.

És mikor egy Akvila nevû, pontusi származású zsidóra talált, ki nem régen jött Itáliából, és feleségére Prisczillára (mivelhogy Klaudius megparancsolta vala, hogy a zsidók mind távozzanak Rómából): hozzájuk csatlakozék.

És ez kezde nagy bátorsággal szólni a zsinagógában. Mikor pedig meghallgatta õt Akvila és Prisczilla, magok mellé vevék []õt, és nyilvábban kifejtették elõtte az Istennek útát.

Mert a férjes asszony, míg él a férj, ehhez van kötve törvény szerint, de ha meghal a férj, felszabadul [az asszony] a férj törvénye alól.

Azért tehát az õ férjének életében paráznának mondatik, ha más férfihoz megy; ha azonban meghal a férje, szabaddá lesz a törvénytõl, úgy hogy nem lesz parázna, ha más férfihoz megy.

A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképen a feleség is a férjének.