Bibliai versek erről: God

Ha pedig felemelkednék az, mint oroszlán kergetnél engem, és ismét csudafájdalmakat bocsátanál reám.

Megújítanád a te bizonyságidat ellenem, megöregbítenéd a te boszúállásodat rajtam; váltakozó és állandó sereg volna ellenem.

Miért is hoztál ki engem anyámnak méhébõl? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem!

Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.

Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.

Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?

A kinek kezében van minden élõ állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.

Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?

A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?

Õ nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.

Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja [az ajtót,] nem nyílik föl az.

Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja õket, felforgatják a földet.

Õ nála van az erõ és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.

A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.

A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.

A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.

Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektõl elveszi a tanácsot.

Õ terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.

Õ köti össze felhõibe a vizeket úgy, hogy a felhõ alattok meg nem hasad.

Õ rejti el királyi székének színét, felhõjét fölibe terítvén.

Õ szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégzõdéséig.

Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitõl.

Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.

Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.

Ímé, ezek az õ útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az õ hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?