Bibliai versek erről: Faith

Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim elõtt, mély csend, és [ilyen] szót hallék:

Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az õ teremtõje elõtt tiszta-é az ember?

Ímé az õ szolgáiban sem bízhatik és az õ angyalaiban is talál hibát:

Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!

Reggeltõl estig gyötrõdnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.

Ha kiszakíttatik belõlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?

Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.

A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat mûvel, és csudákat, a miknek száma nincsen.

Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni elõtte!

Sõt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

És miután ezt a bõrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.

A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;

Felszóval kiálték az Úrhoz, és õ meghallgata engemet, az õ szentsége hegyérõl. Szela.

Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.

Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.

Távozzatok tõlem mind, ti bûnt cselekedõk, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.

Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;

Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád elõtt;

És õ megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.

És lesz az Úr nyomorultak kõvára, kõvár a szükség idején.

Dávid miktámja.

Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.

Az éneklõmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította õt minden ellenségének kezébõl, és a Saul kezébõl.

És monda: Szeretlek Uram, én erõsségem!