Bibliai versek erről: Psalms

Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsõségem? [Meddig] szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? Szela.

Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!

Haragudjatok, de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok! Szela.

Igazságnak áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban.

Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk arczodnak világosságát, oh Uram!

Nagyobb örömöt adsz [így] szívembe, mint a mikor sok az õ búzájok és boruk. [ (Psalms 4:9) Békességben fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást. ]

Az éneklõmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára.

Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!

Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!

Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.

Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.

Nem állhatnak meg szemeid elõtt a kevélyek, gyûlölsz te minden bûnt cselekedõt.

Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.

Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.

Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd elõttem a te útadat!

Mert nincsen az õ szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az õ torkuk, nyelvökkel hizelkednek.

Kárhoztasd õket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el õket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.

És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod õket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet. [ (Psalms 5:13) Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal. ]

Az éneklõmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára.

Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.

Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!

Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?

Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;

Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsõít téged?

Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.