Skip to content

Bibliai versek erről: Passover

161 vers · 14 szempont

Kulcsfontosságú bibliai versek

Szűrés könyv szerint
  1. Az embernek Fia jóllehet elmegy, a mint meg van írva felõle; de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb lenne annak az embernek, ha nem született volna.

  2. És mikor õk evének, vévén Jézus a kenyeret, és hálákat adván, megtöré és adá nékik, mondván: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.

  3. És vévén a poharat, [és] hálákat adván, adá nékik; és ivának abból mindnyájan;

  4. És monda nékik: Ez az én vérem, az új szövetség [vére,] a mely sokakért kiontatik.

  5. Bizony mondom néktek, nem iszom többé a szõlõtõnek gyümölcsébõl mind ama napig, a mikor mint újat iszom azt az Isten országában.

  6. Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának.

  7. Az õ szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.

  8. És mikor tizenkét esztendõs lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint;

  9. És mikor eltelének a napok, mikor õk visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az õ anyja;

  10. Hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egy napi járó földet menének, és keresék õt a rokonok és az ismerõsök között;

  11. És mikor nem találák õt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék.

  12. És lõn, hogy harmadnapra megtalálták õt a templomban, a doktorok között ülve, a mint õket hallgatta, és kérdezgette õket.

  13. És mindnyájan, a kik õt hallgatták, elálmélkodának az õ értelmén és az õ feleletein.

  14. És meglátván õt, elcsodálkozának, és monda néki az õ anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.

  15. Õ pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai?

  16. De õk nem érték e beszédet, a mit õ nékik szóla.

  17. Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak;

  18. És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.

  19. Õk pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?

  20. És õ monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jõ veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek õt abba a házba, a melybe bemegy.

  21. És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?

  22. És õ mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.

  23. Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.

  24. És mikor eljött az idõ, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol õ vele egyetembe.

  25. És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melõtt én szenvednék: