Példabeszédek23

1
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elõtted.
2
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3
Ne kivánd az õ csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; [ez ilyen testi] eszességedtõl szünjél meg.
5
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepül!
6
Ne egyél az irígy szemûnek étkébõl, és ne kivánd az õ csemegéit;
7
Mert mint a ki számítgatja [a falatot] magában, olyan õ: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11
Mert az õ megváltójuk erõs, az forgatja az õ ügyöket ellened!
12
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13
Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket; ha megvered õt vesszõvel, meg nem hal.
14
Te vesszõvel vered meg õt: és az õ lelkét a pokolból ragadod ki.
15
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17
Ne irígykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az Úr félelmében [légy] egész napon;
18
Mert [ennek] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19
Hallgass te, fiam, [engem,] hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20
Ne légy azok közül való, a kik borral dõzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülõje annak vígadoz.
25
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülõd.
26
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megõrizzék.
27
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
Use ← → arrow keys to navigate
Settings

Reading Style

Typeface

Font Size 19px

Options