Bibliai versek erről: Watchfulness

Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.

Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm elõtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit õrizvén.

Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát.

A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.

Õrállói vakok mindnyájan, mitsem tudnak, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni; álmodók, heverõk, szunnyadni szeretõk!

Kõfalaidra, Jeruzsálem, õrizõket állattam, egész nap és egész éjjel szüntelen nem hallgatnak; ti, kik az Urat emlékeztetitek, ne nyugodjatok!

Embernek fia! õrállóul adtalak én téged Izráel házának, hogy ha szót hallasz számból, intsd meg õket az én nevemben.

Pusztító jön fel ellened; õrizd a várat, nézzed az útat, erõsítsd derekadat, keményítsd meg erõdet igen.

Õrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én panaszom dolgában.

Nem tett ilyet egy sem, a kinek még volt lelke. És mit keresett az az egy? Istentõl való magvat. Õrizzétek meg azért a ti lelketeket, és a ti ifjúságotok feleségét meg ne csaljátok!

Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek elõtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál.

Jézus pedig monda nékik: Vigyázzatok és õrizkedjetek a farizeusok és sadduczeusok kovászától.

Meglássátok, hogy eme kicsinyek közül egyet is meg ne utáljatok; mert mondom néktek, hogy az õ angyalaik a mennyekben mindenkor látják az én mennyei Atyám orczáját.

És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket,

Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jõ el a ti Uratok.

Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jõ el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.

Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jõ el az embernek Fia.

Kicsoda hát a hû és bölcs szolga, a kit az õ ura gondviselõvé tõn az õ házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?

Boldog az a szolga, a kit az õ ura, mikor haza jõ, ily munkában talál.

Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselõvé teszi õt.

Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az õ szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt;

És az õ szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene:

Megjõ annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja,

És ketté vágatja õt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Késvén pedig a võlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának.