Ugrás a tartalomhoz

Bibliai versek erről: The Providence of God

163 vers · 41 szempont

Kulcsfontosságú bibliai versek

Szűrés könyv szerint
  1. Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az õ villáma.

  2. És az köröskörül forog az õ vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.

  3. Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.

  4. Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.

  5. Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felõl van, meg nem rendülök.

  6. De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.

  7. Az Úr elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait.

  8. Uram, az égig [ér] a te kegyelmességed; a te hûséged a felhõkig!

  9. Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az õ kegyeseit; megõrzi õket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.

  10. Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.

  11. Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.

  12. Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;

  13. Mert nem napkelettõl, sem napnyugattól, s nem is a puszta felõl [támad] a felmagasztalás;

  14. Mennydörgésed zúgott a forgószélben; villámlásaid megvilágosították a mindenséget; megrázkódott és megindult a föld.

  15. Mert õ szabadít meg téged a madarásznak tõrébõl, a veszedelmes dögvésztõl.

  16. Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az õ hûsége.

  17. Mert az õ angyalainak parancsolt felõled, hogy õrizzenek téged minden útadban.

  18. Õ fundálta a földet az õ oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.

  19. Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.

  20. Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.

  21. Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.

  22. Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.

  23. Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas idõben.

  24. Adsz nékik [és] õk takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.

  25. A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.