Bibliai versek erről: Resignation

És võn egy cserepet, hogy azzal vakarja magát, és így ül vala a hamu közepett.

Monda pedig õ néki az õ felesége: Erõsen állasz-é még mindig a te feddhetetlenségedben? Átkozd meg az Istent, és halj meg!

Õ pedig monda néki: Úgy szólsz, mint szól egy a bolondok közül. Ha már a jót elvettük Istentõl, a rosszat nem vennõk-é el? Mindezekben sem vétkezék Jób az õ ajkaival.

Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!

Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;

Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!

Dávidé.

Mert hirtelen levágattatnak, mint a fû, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.

Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hûséggel élj.

Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.

Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd õ teljesíti.

Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.

Csillapodjál le az Úrban és várjad õt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, [se] arra, a ki álnok tanácsokat követ.

Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!

Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.

Egy kevés [idõ] még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.

A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.

Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!

Mikor ezekrõl emlékezem, megkeseredem lelkemben; mert nagy csoportban vonultam [ezelõtt] és ujjongó örömmel és hálaadással vezettem õket, az ünneplõ sokaságot, az Isten házáig.

Mintha zúzódás volna csontjaimban, mikor gyaláznak engem az én szorongatóim, naponként ezt mondván nékem: Hol van a te Istened? [ (Psalms 42:12) Miért csüggedsz el lelkem, és miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek. ]

Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tûzben.

Nem bûneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.

Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.

Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az õ dorgálását.

A férfiú lelke elviseli a maga erõtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?