God
God nevét említő versek
Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az õ neve!
És az õ irgalmassága nemzetségrõl nemzetségre [vagyon] azokon, a kik õt félik.
Éhezõket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
Felvevé Izráelnek, az õ szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az õ irgalmasságáról.
(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az õ magva iránt mindörökké!
És feloldódék az õ szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekbõl? És az Úrnak keze vala õ vele.
Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az õ népét,
A mint szólott az õ szent prófétáinak szája által, kik eleitõl fogva voltak,
Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az õ szent szövetségérõl,
Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezébõl, félelem nélkül szolgáljunk néki.
Te pedig kis gyermek, a magasságos [Isten] prófétájának hivattatol; mert az Úr elõtt jársz, hogy az õ útait megkészítsed;
És az üdvösség ismeretére megtanítsad az õ népét, a bûnöknek bocsánatjában.
A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsõsége körülvevé õket: és nagy félelemmel megfélemlének.
És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:
Dicsõség a magasságos [mennyek]ben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!
És lõn, hogy mikor elmentek az angyalok õ tõlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk.
A pásztorok pedig visszatérének, dicsõítvén és dícsérvén az Istent mind azok felõl, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott.
(A mint megiratott az Úr törvényében, hogy: Minden elsõszülött fiú az Úrnak szenteltessék),
És hogy áldozatot adjanak, a szerint a mint megmondatott az Úr törvényében: Egy pár gerliczét, vagy két galambfiat.
És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.
Akkor õ karjaiba vevé õt, és áldá az Istent, és monda:
Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsõségére.