God

Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerõsítettél magadnak,

Hogy el ne térjünk tõled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet. [ (Psalms 80:20) Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk! ]

Az éneklõmesternek, a gittithre. Aszáfé.

Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;

Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.

Bizonyságul tette õ a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék [ott,] a mit nem tudtam.

Megszabadítottam a tehertõl az õ vállát, kezei megmenekültek a kosártól.

A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. Szela.

Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten elõtt meg ne hajolj!

Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földérõl: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.

De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.

Ott hagytam azért õt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.

Oh, ha az én népem hallgatna reám, [s] Izráel az én utaimon járna!

Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.

Az Úrnak gyûlölõi hízelegnének néki, és örökkévaló volna az õ idejök. [ (Psalms 81:17) És õ megelégítené õt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged! ]

Aszáf zsoltára.

Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:

Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.

Ének; Aszáf zsoltára.

Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!

Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyûlölõid fejöket emelik.

Ezt mondják: Jertek, veszessük el õket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!

Tedd õket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,

A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!

Olyanokká, mint a tûz, a mely meggyújtja az erdõt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.