God

Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.

És megépíté szent helyét, mint egy magas [vár]at; mint a földet, a melyet örök idõre fundált.

És kiválasztá Dávidot, az õ szolgáját, és elhozá õt a juhok aklaiból.

A szoptatós juhok mellõl hozá el õt, hogy legeltesse Jákóbot, az õ népét, és Izráelt, az õ örökségét.

Aszáf zsoltára.

Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak.

Meddig haragszol Uram, szüntelen? meddig gerjedez féltõ szerelmed, mint a tûz?

Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet;

Ne emlékezzél meg rovásunkra elõdeink vétkérõl; siess elénk irgalmasságoddal, mert megnyomorodunk nagyon.

Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te nevednek dicsõségéért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért.

Minek mondanák a pogányok: Hol az õ Istenök? Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemeink láttára a te szolgáid kiontott véréért való bosszúállásod.

Jusson elõdbe a foglyok könyörgése; karod hatalmával tartsd meg a halálnak eme fiait;

És fizess meg szomszédaink keblébe hétszeresen a gyalázatért, a melylyel illettek téged, oh Uram!

Mi pedig, a te néped és a te legelõd nyája, hálát adunk néked mindörökké, s nemzedékrõl-nemzedékre hirdetjük a te dicséretedet!

Az éneklõmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára.

Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!

Efraim, Benjámin és Manasse elõtt támaszd fel a te hatalmadat, és jõjj el, hogy szabadíts meg minket!

Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.

Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.

Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!

Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.

Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.

Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekbõl és lásd és tekintsd meg e szõlõtõt!

És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!

Elégett a tûzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.