God
God nevét említő versek
A mely nem hallja a bûbájosoknak szavát, sem a bûvölõét, a ki bûbájakban jártas.
Legyenek mint a csiga, a mely szétfolyván, elmúlik; mint az aszszonynak idétlen szülötte, a mely nem látta a napot.
Örül az igaz, mikor látja a bosszúállást; lábait mossa a gonosznak vérében. [ (Psalms 58:12) És azt mondja az ember: Bizonyára van jutalma az igaznak; bizony van ítélõ Isten e földön! ]
Az éneklõmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midõn [embereket ]külde Saul, és õrizék az õ házát, hogy megöljék õt.
Szabadíts meg engemet a gonosztevõktõl, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
Bûnöm nélkül egybegyûlnek és készülnek [ellenem]: serkenj fel elõmbe és lásd meg [ezeket!]
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, [úgy mond], kicsoda hallja meg?
Te pedig, Uram, neveted õket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
Hatalmá[val szemben] te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
Elõmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim [romlását.]
Szájuknak vétke az õ ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján. [ (Psalms 59:18) Én erõsségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: õ az én kegyelmes Istenem! ]
Az éneklõmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja;
Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret.
Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!
Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.
A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.
Adtál a téged félõknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. Szela.
Az õ szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!
Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel? [ (Psalms 60:13) Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló. ] [ (Psalms 60:14) Istennel gyõzedelmet nyerünk, s õ tapodja el ellenségeinket. ]
Az éneklõmesternek hangszerre: Dávidé.
Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.
E föld szélérõl kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem [innen] a sziklára, a hova én nem jutok.