Bibliai versek erről: Tribe Of Ephraim

Hetednapon az Efraim fiainak fejedelme: Elisáma, az Ammihúd fia.

Az õ áldozata volt egy ezüst tál, száz harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze, hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

Egy arany csésze, tíz [siklus súlyú], füstölõ szerekkel telve.

Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendõs bárány, egészen égõáldozatul.

Egy kecskebak bûnért való áldozatul.

Hálaadó áldozatul pedig két ökör, öt kos, öt bak, öt bárány, esztendõsök. Ez Elisámának, Ammihúd fiának áldozata.

Józsefrõl pedig monda: Áldott az Úrtól az õ földe az égnek kincseivel, a harmattal és az alant elterülõ mélységes vizekkel;

A nap érlelte drága terméssel, és a hold sarjasztotta drágaságokkal;

És az õs hegyek javaival, és az örök halmok drágaságaival;

A földnek drágaságaival és bõségével. A csipkebokorban lakozónak jó kedve szálljon Józsefnek fejére, az õ atyjafiai közül kiválasztottnak koponyájára!

Tehenének elsõ fajzása dicsõségére van; szarvai bivalyszarvak; népeket öklel azokkal mindenfelé a földnek széléig. És ezek Efraim tízezrei és Manassé ezrei.

Efraim fiainak határa is az õ családjaik szerint vala, és pedig az õ örökségöknek határa napkelet felé, Atróth-Adártól felsõ Bethoronig vala.

És kimegy a határ a tengerre; Mikhmethattól észak felé, és fordul a határ kelet felé Thaanath-Silónak és átmegy azon napkelet felé Janoáhnak.

Janoáhtól pedig lemegy Ataróthba és Naaróthba, és éri Jérikhót, és kimegy a Jordánnak.

Tappuahtól tovamegy a határ a tenger felé a Kána patakjának, a szélei pedig a tengernél vannak. Ez az Efraim fiai nemzetségének öröksége az õ családjaik szerint.

És a városok, a melyek kiválasztattak Efraim fiai számára a Manassé fiai örökségének közepette, mind e városok és ezeknek falui.

És felméne a József háza is, Béthel ellen, és az Úr volt õ vele.

És kikémlelteté a József háza Béthelt. A város neve pedig régenten Lúz volt.

És látának a kémek egy férfiút, a ki a városból jött vala, és mondának néki: Mutasd meg a város bejárását, és irgalmasságot cselekszünk veled.

És mikor ez megmutatta nékik a város bejárását, a várost fegyver élére hányták; de azt a férfiút és egész házanépét elbocsáták.

És mondának az Efraim férfiai néki: Miért cselekedted azt mi velünk, hogy el nem hívtál minket, mikor a Midián ellen való hadakozásra indultál? És erõsen feddõzének vele.

Õ pedig monda nékik: Vajjon cselekedtem-é én olyan dolgot, mint ti? Nem többet ér-é Efraim szõlõmezgerlése, mint Abiézer [egész] szüretje?

Kezetekbe adta az Isten Midiánnak fejedelmeit, Orebet és Zéebet; hát mit cselekedhettem én olyat, mint ti?! Akkor lecsendesedék az õ felháborodott lelkök, mikor e beszédet mondotta vala.

Összegyûlének pedig az Efraim férfiai, és általmenének északra, és mondának Jeftének: Miért szállottál harczba az Ammon fiaival, és [miért] nem hívtál minket is, hogy menjünk veled? [Most azért] a te házadat megégetjük te veled együtt tûzzel.

És monda Jefte nékik: Nagy háborúságunk volt, nékem és az én népemnek, az Ammon fiaival: és hívtalak titeket; de ti nem szabadítottatok meg engem az õ kezökbõl.