Bibliai versek erről: The Sun

Olyan az, mint a reggeli világosság, mikor a nap feljõ, mint a felhõtlen reggel; napsugártól, esõtõl [sarjadzik] a fû a földbõl.

De mikor megnõtt a gyermek, történt, hogy egy napon kiment az õ atyjához, az aratókhoz,

És monda az õ atyjának: Jaj fejem, jaj fejem! És monda [az õ atyja] a szolgának: Vidd el õt az anyjához.

Ki mikor felvette õt, vivé az õ anyjához, és az az ölében tartá délig, és akkor meghalt.

Felele Ésaiás: Ez legyen jeled az Úrtól, hogy õ megcselekeszi ezt a dolgot, a melyrõl szólott [néked]: Elõremenjen-é az árnyék tíz grádicscsal, vagy visszatérjen-é tíz grádicscsal?

És könyörgött Ésaiás próféta az Úrhoz, és visszatéríté az árnyékot Akház napóráján, azokon a grádicsokon, a melyeken már aláment volt, tíz grádicscsal.

És kiirtá a [bálvány] papokat is, a kiket Júda királyai állítottak be, hogy a magaslatokon tömjénezzenek Júda városaiban és Jeruzsálem körül, és mindazokat is, a kik a Baálnak, a napnak, holdnak, égi jeleknek és az egész mennyei seregnek tömjéneztek.

És eltávolította a lovakat, a melyeket Júda királyai a napnak szenteltek az Úr házának bemenetelénél, a Nátán-Mélek udvari szolga háza mellett, a mely a Pharvarimban volt, és a nap szekereit tûzzel elégette.

Kipusztítá Júda minden városaiból a magaslatokat és a nap-oszlopokat, és az ország csendes lõn alatta.

Leronták õ elõtte a Baálok oltárait és az azokon levõ szobrokat lehányatá; az Aserákot is a bálványokkal és öntött képekkel egyetembe szétrombolá és apróra töreté, és elhinteté azoknak temetõhelyén, a kik azoknak áldoztak vala.

A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.

Feketülten járok, de nem a nap hõsége miatt; felkelek a gyülekezetben [és] kiáltozom.

Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az õ mondásuk. A napnak csinált bennök sátort.

Olyan ez, mint egy võlegény, a ki az õ ágyasházából jön ki; örvend, mint egy hõs, hogy futhatja a pályát.

Asáf zsoltára.

Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.

Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer [másutt;] inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!

Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.

Napkelettõl fogva napnyugotig dicsértessék az Úr neve!

Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.

A napot, hogy uralkodjék nappal; mert örökkévaló az õ kegyelme.

Dicsérjétek õt: nap és hold; dicsérjétek õt mind: fényes csillagai!

Valóban, édes a világosság és jó a mi szemeinkkel néznünk a napot.

Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem;

Térj meg, oh Sulamit!