Ugrás a tartalomhoz

Bibliai versek erről: The Miracles of Christ

193 vers · 30 szempont

Kulcsfontosságú bibliai versek

Szűrés könyv szerint
  1. Mert ezt mondja vala magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok.

  2. Jézus pedig megfordulván és reá tekintvén, monda: Bízzál leányom; a te hited megtartott téged. És meggyógyult az asszony abban az órában.

  3. És mikor Jézus tovább ment onnét, két vak követé õt, kiáltozva és ezt mondva: Könyörülj rajtunk, Dávidnak fia!

  4. Mikor pedig beméne a házba, oda menének hozzá a vakok, és monda nékik Jézus: Hiszitek-é, hogy én azt megcselekedhetem? Mondának néki: Igen, Uram.

  5. Akkor illeté az õ szemeiket, mondván: Legyen néktek a ti hitetek szerint.

  6. És megnyilatkozának azoknak szemei; és rájok parancsola Jézus, mondván: Meglássátok, senki meg ne tudja!

  7. Mikor pedig azok elmentek vala, ímé egy ördöngõs néma embert hozának néki.

  8. És az ördögöt kiûzvén, megszólalt a néma; és a sokaság csudálkozik vala, mondván: Soha nem láttak ilyet Izráelben!

  9. És ímé, vala ott egy elszáradt kezû ember. És megkérdék õt, mondván: Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák õt.

  10. Õ pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?

  11. Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni.

  12. Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és olyan éppé lõn, mint a másik.

  13. És kimenvén Jézus, láta nagy sokaságot, és megszáná õket, és azoknak betegeit meggyógyítá.

  14. Mikor pedig estveledék, hozzá menének az õ tanítványai, mondván: Puszta hely ez, és az idõ már elmúlt; bocsásd el a sokaságot, hogy menjenek el a falvakba és vegyenek magoknak eleséget.

  15. Jézus pedig monda nékik: Nem szükség elmenniök; adjatok nékik ti enniök.

  16. Azok pedig mondának néki: Nincsen itt, csupán öt kenyerünk és két halunk.

  17. Õ pedig monda: Hozzátok azokat ide hozzám.

  18. És mikor megparancsolá a sokaságnak, hogy üljenek le a fûre, vevé az öt kenyeret és két halat, és szemeit az égre emelvén, hálákat ada; és megszegvén a kenyereket, adá a tanítványoknak, a tanítványok pedig a sokaságnak.

  19. És mindnyájan evének, és megelégedének; és felszedék a maradék darabokat, tizenkét teli kosárral.

  20. A kik pedig ettek vala, mintegy ötezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.

  21. Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk méne Jézus, a tengeren járván.

  22. És mikor látták a tanítványok, hogy õ a tengeren jára, megrémülének, mondván: Ez kísértet; és a félelem miatt kiáltozának.

  23. De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!

  24. Õ pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen.

  25. És a mikor beléptek a hajóba, elállt a szél.