Jesus

Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Õ pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok!

Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az õ szájából.

És fölkelvén az õ egész sokaságuk, vivék õt Pilátushoz.

És kezdék õt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy õ magát ama király Krisztusnak mondja.

Pilátus pedig megkérdé õt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És õ felelvén néki, monda: Te mondod!

Monda pedig Pilátus a fõpapoknak és a sokaságnak: Semmi bûnt nem találok ez emberben.

Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é õ?

És mikor megtudta, hogy õ a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé õt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.

Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok idõtõl fogva kívánta õt látni, mivelhogy sokat hallott õ felõle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet õ tesz.

Kérdezé pedig õt sok beszéddel; de õ semmit nem felele néki.

[Ott] állanak vala pedig a fõpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván õt.

Héródes pedig az õ katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván õt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.

Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti elõttetek kivallatván, semmi olyan bûnt nem találtam ez emberben, a mivel õt vádoljátok:

De még Héródes sem; mert titeket õ hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett õ.

Megfenyítvén azért õt, elbocsátom.

De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!

Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust;

De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg õt!

Õ pedig harmadszor [is] monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bûnt nem találtam õ benne; megfenyítvén azért õt, elbocsátom!

Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az õ szavok és a fõpapoké erõt vesz vala.

És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az õ akaratuknak.

Mikor azért elvivék õt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezõrõl jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.

Követé pedig õt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták õt.

Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.

Vivének pedig két másikat is, [két ]gonosztevõt õ vele, hogy megölessenek.