Bibliai versek erről: Prophecies Respecting Christ
Kulcsfontosságú bibliai versek
És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az õ magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.
És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségûl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.
De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék elõtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga; valamit mond néked Sára, engedj az õ szavának, mert Izsákról neveztetik a te magod.
És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.
Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálcza térdei közûl; míg eljõ Siló, és a népek néki engednek.
Egy házban egyék meg; a házból ki ne vígy a húsból, és csontot se törjetek össze abban.
Prófétát támaszt néked az Úr, a te Istened te közüled, a te atyádfiai közül, olyat mint én: azt hallgassátok!
Mind a szerint, amint kérted az Úrtól, a te Istenedtõl a Hóreben a gyülekezésnek napján mondván: Ne halljam többé az Úrnak, az én Istenemnek szavát, és ne lássam többé ezt a nagy tüzet, hogy meg ne haljak!
Az Úr pedig monda nékem: Jól mondták a mit mondtak.
Prófétát támasztok nékik az õ atyjokfiai közül, olyat mint te, és az én ígéimet adom annak szájába, és megmond nékik mindent, a mit parancsolok néki.
Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?
A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az õ felkentje ellen:
Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!
Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.
Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.
Az éneklõmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.
Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belsõ részeim között.
Erõm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
Megszámlálhatnám minden csontomat, õk pedig csak néznek [s] bámulnak rám.
Sok baja van az igaznak, de valamennyibõl kimenti az Úr.
Istennek átka szállott õ reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!