Jesus
Más néven: Jesus Christ, Immanuel, Emmanuel, Christ
Jesus nevét említő versek
Pilátus pedig ismét megkérdé õt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened!
Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék.
Mert tudja vala, hogy irígységbõl adták õt kézbe a fõpapok.
Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok?
És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg õt!
Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg õt!
Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék.
A vitézek pedig elvivék õt az udvar belsõ részébe, a mi az õrház; és összehívák az egész csapatot.
És bíborba öltözteték õt, és tövisbõl font koszorút tevének a fejére,
És elkezdék õt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya!
És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala õt, és térdet hajtva tisztelik vala õt.
Mikor pedig kicsúfolták õt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék õt, hogy megfeszítsék.
És kényszerítének egy mellettök elmenõt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezõrõl jõ vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az õ keresztjét.
És vivék õt a Golgotha [nevû] helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye.
És mirhás bort adnak vala néki inni; de õ nem fogadá el.
És megfeszítvén õt, eloszták az õ ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon.
Vala pedig három óra, mikor megfeszíték õt.
Az õ kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya.
Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felõl.
És beteljesedék az írás, a mely [azt] mondja: És a bûnösök közé számláltaték.
Az arra menõk pedig szidalmazzák vala õt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted;
Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztrõl!
Hasonlóképen pedig a fõpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani.
A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztrõl, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala õt.
És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?