Ugrás a tartalomhoz

God

11,427 vers · 2 családtag

God nevét említő versek

Szűrés könyv szerint
  1. Csengettyû meg gránátalma, csengettyû meg gránátalma a palást peremén köröskörül, hogy abban szolgáljanak, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

  2. Az övet is sodrott lenbõl, és kék, bíborpiros és karmazsinszínû fonálból hímzõmunkával, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

  3. A szent koronához való lapot is megcsinálák tiszta aranyból, és felírák rá a pecsétmetszõ módjára: Szentség az Úrnak.

  4. És kötének reá kék zsinórt, hogy felkössék azzal a süvegre, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

  5. Így végezteték el a gyülekezet sátora hajlékának egész munkája; és az Izráel fiai egészen úgy csinálák, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek, úgy csinálták.

  6. A mint parancsolta vala az Úr Mózesnek, egészen úgy csinálának az Izráel fiai minden munkát.

  7. És megtekinte Mózes minden munkát, és ímé elkészíték azt, úgy készíték el, a mint az Úr parancsolta vala, és megáldá õket Mózes.

  8. És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

  9. És öltöztesd fel Áront a szent ruhákba, és kend fel õt; így szenteld fel, és legyen papom.

  10. És kend fel õket, a mint az õ atyjokat felkenéd, hogy legyenek papjaim, és lészen az õ megkenetésök nékik örökös papság, az õ nemzetségökben.

  11. És egészen úgy cselekedék Mózes, a mint az Úr parancsolta néki, úgy cselekedék.

  12. Azután kifeszíté a hajlékra a sátort, és a sátor takaróját is reá teríté felülrõl, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek.

  13. Azután bevivé a ládát a hajlékba, és feltevé a takaró függönyt, és elfedezé a bizonyság ládáját, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

  14. És rakott arra kenyereket sorban az Úr elõtt, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

  15. És meggyújtá a mécseket az Úr elõtt, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

  16. És füstölögtete rajta fûszerekbõl való füstölõt, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

  17. Az egészen égõáldozat oltárát pedig helyhezteté a gyülekezet sátora hajlékának nyílása elé, és áldozék azon egészen égõáldozattal és ételáldozattal, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek.

  18. Mikor a gyülekezet sátorába menének, és mikor az oltárhoz járulának, megmosdának, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

  19. És a felhõ befedezé a gyülekezet sátorát, és az Úrnak dicsõsége betölté a hajlékot.

  20. És Mózes nem mehete be a gyülekezet sátorába, mert a felhõ rajta nyugovék, és az Úrnak dicsõsége tölté be a hajlékot.

  21. Mert az Úrnak felhõje vala a hajlékon nappal, éjjel pedig tûz vala azon, az Izráel egész háznépének láttára, egész utazásuk alatt.

  22. Szólítá Mózest és beszéle vele az Úr a gyülekezet sátorából, mondván:

  23. Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha valaki közületek áldozni akar az Úrnak: barmokból, tulok- és juhfélékbõl áldozzatok.

  24. Ha tulokfélébõl áldozik egészen égõáldozattal: hímmel és éppel áldozzék. A gyülekezet sátorának ajtajához vigye azt, hogy kedvessé legyen az Úr elõtt.

  25. És ölje meg a tulkot az Úr elõtt, az Áron fiai pedig, a papok, vigyék fel a vért, és hintsék a vért köröskörûl az oltárra, a mely a gyülekezet sátorának nyílásánál van.