- English
- King James KJV
- Complete Jewish CJB
- World English WEBM
- Berean Standard BSB
- American Standard ASV
- Geneva GNV
- Young's Literal YLT
- Douay-Rheims DRC
- International
- Shqip ALB
- العربية SVD
- বাংলা BN-IRV
- မြန်မာ Judson
- 简体文 CUV-S
- 繁體中文 CUV-T
- Čeština BKR
- Nederlands STVE
- Français LSG
- Deutsch SCH
- Ελληνικά Vamvas
- ગુજરાતી GU-IRV
- Hausa HCB
- עברית Hebrew
- हिन्दी HCV
- Magyar KAROLI
- Bahasa Indonesia INDO-TB
- Italiano Diodati
- 日本語 Kougo
- 한국어 Korean
- മലയാളം MAL
- मराठी MRCV
- Norsk DNB
- فارسی OPV
- Polski BG
- Português Almeida
- Română Cornilescu
- Русский Synodal
- Español RVG
- Kiswahili Neno
- Svenska SV1917
- Tagalog TAG-ADB
- தமிழ் TCV
- తెలుగు TSA
- ภาษาไทย THAI-KJV
- Українська Ohienko
- Tiếng Việt CADMAN
- Yorùbá YCB
Zsoltárok73
Listen to this chapter
0:00
0:00
A zsoltáros kezdeti küzdelme
1
Aszáf zsoltára.
2
De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
3
Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
A gonoszok csalárd jóléte
4
Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az õ erejök állandó.
5
A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
6
Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erõszak borítja õket.
7
A kövérség miatt kinn ülnek az õ szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
8
Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
9
Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
10
Azért fordul az õ népe ide, hogy tele [pohár] vizet szürcsölnek;
11
És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
12
Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyûjtenek!
Kétség és kétségbeesés
13
Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
14
Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
15
Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
16
Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
Fordulópont a szentélyben
17
Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
18
Bizony síkos földön helyezted el õket; pusztaságokra vetetted ki õket.
19
Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstõl.
20
Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, [úgy ]veted meg képöket.
Isten szívem erőssége
21
Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
22
Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
Bizonyosság és örök reménység
23
De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
24
Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsõségbe fogadsz be engem.
25
Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
26
Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kõsziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
27
Mert ímé, a kik eltávoznak tõled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tõled.
28
De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
Use ← → arrow keys to navigate
Settings
Reading Style
Typeface
Font Size px
Reading Width chars
Options
Study Note