Jób31

Jób feddhetetlenségi esküje: a szem tisztasága

1
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
2
És mi volt jutalmam Istentõl felülrõl; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
3
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevõt-é veszedelem?
4
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?

Őszinteség és egyenesség a magatartásban

5
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
6
Az õ igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestõl!

A házastársi hűség vállalása

9
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
10
Az én feleségem másnak õröljön, és mások hajoljanak rája.
11
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bûn.
12
Mert tûz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestõl kiirtaná.

Igazságosság a szolgákkal való bánásban

13
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14
Mi tevõ lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
15
Nem az teremtette-é õt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?

Bőkezűség a szegények és elesettek iránt

16
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétõl kezdve vezettem õt!
19
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20
Hogyha nem áldottak engem az õ ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23
Hiszen [úgy] rettegtem Isten csapásától, és fensége elõtt tehetetlen valék!

Az anyagiasság és bálványimádás elutasítása

24
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28
Ez is biró elé tartozó bûn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!

Erkölcs az ellenségekkel és jövevényekkel szemben

29
Ha örvendeztem az engem gyûlölõnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az õ lelkére!)
31
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az õ húsával jól nem lakott?
32
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas elõtt megnyitám.)

A bűn elrejtésének megtagadása

33
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bûnömet:
34
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtõl, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétõl; elnémulnék [és] az ajtón sem lépnék ki!
35
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
36
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
37
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!

Igazságosság a földdel kapcsolatban

38
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
39
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
40
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végzõdnek a Jób beszédei.
Use ← → arrow keys to navigate
Settings

Reading Style

Typeface

Font Size 19px

Reading Width 45 chars

Options