Bibliai versek erről: Waiting Upon God

Csak arról tanácskoznak, mimódon vessék õt le méltóságából; szeretik a hazugságot; szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. Szela.

Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.

Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas idõben.

Adsz nékik [és] õk takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.

Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy [néznek] szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!

Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az õ igéretében.

[Várja] lelkem az Urat, jobban, mint az õrök a reggelt, az õrök a reggelt.

Mindenki szemei te reád vigyáznak, és te idejében megadod eledelöket.

Megnyitod a te kezedet, és megelégítesz minden élõt ingyen.

Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!

Én pedig várom az Urat, a ki elrejté orczáját Jákób házától, és benne bízom.

És szólnak ama napon: Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!

Mi is vártunk Téged, ítéleted ösvényén, oh Uram! neved és emlékezeted után vágyott a lélek!

S azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges õ, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mindazok, a kik Õt szolgálják.

Uram, könyörülj rajtunk! Téged várunk; légy karjuk reggelenként, és szabadítónk a szorongatásnak idején!

De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyûk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!

Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására.

És királyok lesznek dajkálóid, fejedelmi asszonyaik dajkáid, arczczal a földre borulnak elõtted és lábaid porát nyalják; és megtudod, hogy én vagyok az Úr, kit a kik várnak, meg nem szégyenülnek.

Igen, engem várnak a szigetek; és elõl [jönnek] Társis hajói, hogy elhozzák fiaidat messzirõl, és ezüstjöket és aranyokat azokkal együtt, a te Urad és Istened nevének és Izráel Szentjének, hogy téged megdicsõített.

Elébe mégy annak, a ki örvend és igazságot cselekszik, a kik útaidban rólad emlékeznek! Ímé, Te felgerjedtél, és mi vétkezénk; régóta így vagyunk; megtartatunk-é?

Vannak-é a pogányok bálványai között, a kik esõt adhatnak? És ad-é záporokat az ég? Avagy nem te vagy-é a mi Urunk Istenünk, és nem benned kell-é bíznunk, hiszen te cselekedted mindezt!

Jó az Úr azoknak, a kik várják õt; a léleknek, a mely keresi õt.

Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.

Boldog, a ki várja és megéri az ezerháromszáz és harminczöt napot.

Térj hát vissza a te Istenedhez; õrizd meg az irgalmasságot és az ítéletet, és bízzál szüntelen a te Istenedben.