Bibliai versek erről: Waiting Upon God

Szabadításodra várok Uram!

És két felesége volt néki; az egyiket Annának, a másikat pedig Peninnának hívták. Peninnának gyermekei valának, de Annának nem valának gyermekei.

Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tõled.

Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.

Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.

Várjad az Urat, légy erõs; bátorodjék szíved és várjad az Urat.

Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk õ.

Csillapodjál le az Úrban és várjad õt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, [se] arra, a ki álnok tanácsokat követ.

Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.

Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyûjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!

Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.

Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.

Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erõsségévé, hanem az õ gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az õ gonoszságában volt! [ (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelõ olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. ] [ (Psalms 52:11) Áldlak téged örökké, hogy [így] cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos [vagy,] a te híveid elõtt. ]

Az éneklõmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midõn [embereket ]külde Saul, és õrizék az õ házát, hogy megöljék õt.

Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtõl, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!

Szabadíts meg engemet a gonosztevõktõl, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;

Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyûltek ellenem az erõsek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!

Bûnöm nélkül egybegyûlnek és készülnek [ellenem]: serkenj fel elõmbe és lásd meg [ezeket!]

Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. Szela.

Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.

Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, [úgy mond], kicsoda hallja meg?

Te pedig, Uram, neveted õket, és megcsúfolod mind e pogány népet.

Hatalmá[val szemben] te reád vigyázok; mert Isten az én váram.

Az éneklõmesternek, Jedutun szerint; Dávid zsoltára.

Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tõle van az én szabadulásom.