Ugrás a tartalomhoz

Jesus

3,872 vers · 6 családtag

Más néven: Jesus Christ, Immanuel, Emmanuel, Christ

Jesus nevét említő versek

Szűrés könyv szerint
  1. Mikor õ még beszél vala, ímé, fényes felhõ borítá be õket; és ímé szózat lõn a felhõbõl, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: õt hallgassátok.

  2. Jézus pedig hozzájok menvén, illeté õket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek!

  3. Mikor pedig szemeiket fölemelék, senkit sem látának, hanem csak Jézust egyedül.

  4. És mikor a hegyrõl alájövének, megparancsolá nékik Jézus, mondván: Senkinek se mondjátok el a mit láttatok, míg fel nem támadt az embernek Fia a halálból.

  5. És megkérdezék õt az õ tanítványai, mondván: Miért mondják tehát az írástudók, hogy elõbb Illésnek kell eljõnie?

  6. Jézus pedig felelvén, monda nékik: Illés bizony eljõ elõbb, és mindent helyreállít;

  7. De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg õt, hanem azt mívelék vele, a mit akarának. Ezenképen az ember Fiának is szenvednie kell majd õ tõlük.

  8. Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelõ Jánosról szóla nékik.

  9. És mikor a sokasághoz értek, egy ember jöve hozzá, térdre esvén õ elõtte,

  10. És mondván: Uram, könyörülj az én fiamon, mert holdkóros és kegyetlenül szenved; mivelhogy gyakorta esik a tûzbe, és gyakorta a vízbe.

  11. És elvittem õt a te tanítványaidhoz, és nem tudták õt meggyógyítani.

  12. Jézus pedig felelvén, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! vajjon meddig leszek veletek? vajjon meddig szenvedlek titeket? Hozzátok õt ide nékem.

  13. És megdorgálá õt Jézus, és kiméne belõle az ördög; és meggyógyula a gyermek azon órától fogva.

  14. Ekkor a tanítványok magukban Jézushoz menvén, mondának néki: Mi miért nem tudtuk azt kiûzni?

  15. Jézus pedig monda nékik: A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek.

  16. Mikor pedig Galileában jártak vala, monda nékik Jézus: Az ember Fia emberek kezébe adatik;

  17. És megölik õt, de harmadnapon föltámad. És felettébb megszomorodának.

  18. Mikor pedig eljutottak vala Kapernaumba, a kétdrakma-szedõk Péterhez menének és mondának néki: A ti mesteretek nem fizeti-é a kétdrakmát?

  19. Monda: Igen. És mikor beméne a házba, megelõzé õt Jézus, mondván: Mit gondolsz Simon? A föld királyai kiktõl szednek vámot vagy adót? a fiaiktól-é, vagy az idegenektõl?

  20. Monda néki Péter: Az idegenektõl. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok.

  21. De hogy õket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az elsõ halat, a mely rá akad: és felnyitván a száját, egy státert találsz benne: azt kivévén, add oda nékik én érettem és te éretted.

  22. Abban az órában menének a tanítványok Jézushoz, mondván: Vajjon ki nagyobb a mennyeknek országában?

  23. És elõhíván Jézus egy kis gyermeket, közéjök állítja vala azt,

  24. És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába.

  25. És a ki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be.