Ugrás a tartalomhoz

Jesus

3,872 vers · 6 családtag

Más néven: Jesus Christ, Immanuel, Emmanuel, Christ

Jesus nevét említő versek

Szűrés könyv szerint
  1. És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled.

  2. Õ pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda az én anyám; és kik az én testvéreim?

  3. És kinyujtván kezét az õ tanítványaira, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim!

  4. Mert a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nõtestvérem és anyám.

  5. Azon a napon kimenvén Jézus a házból, leüle a tenger mellett.

  6. És nagy sokaság gyülekezék õ hozzá, annyira, hogy õ a hajóba méne leülni; az egész sokaság pedig a parton áll vala.

  7. És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvetõ vetni,

  8. A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának néki: Miért szólasz nékik példázatokban?

  9. Azért szólok velök példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek.

  10. Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam õket.

  11. Mert bizony mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, a miket ti láttok, és nem látták; és hallani, a miket ti hallotok, és nem hallották.

  12. Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az õ földébe jó magot vetett;

  13. Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, a melyet vévén az ember, elvete az õ mezejében;

  14. Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, a melyet vévén az asszony, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele.

  15. Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik,

  16. Hogy beteljék a mit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának.

  17. Ekkor elbocsátván a sokaságot, beméne Jézus a házba. És az õ tanítványai hozzámenének, mondván: Magyarázd meg nékünk a szántóföld konkolyáról való példázatot.

  18. Õ pedig felelvén monda nékik: A ki a jó magot veti, az az embernek Fia;

  19. Az embernek Fia elküldi az õ angyalait, és az õ országából összegyûjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, a kik gonoszságot cselekesznek,

  20. Monda nékik Jézus: Megértettétek-é mindezeket? Mondának néki: Megértettük Uram.

  21. Õ pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, a ki a mennyeknek országa felõl megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, a ki ót és újat hoz elõ az õ éléstárából.

  22. És lõn, a mikor elvégzé Jézus ezeket a példázatokat, elméne onnan.

  23. És hazájába érve, tanítja vala õket az õ zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcseség és az erõk?

  24. Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az õ anyját hívják-é Máriának, és az õ testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak?

  25. És az õ nõtestvérei is nem mind minálunk vannak-é? Honnét vannak tehát ennél mindezek?