Példabeszédek29

A makacsság és a gonosz uralom következményei

1
A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
2
Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
3
A bölcseség-szeretõ ember megvidámítja az õ atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
4
A király igazsággal erõsíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
5
A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
6
A gonosz ember vétkében tõr van; az igaz pedig énekel és vígad.
7
Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.

Bölcs beszéd és igazságos kormányzás

8
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
9
Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
10
A vérszomjasak gyûlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
11
Az õ egész indulatját elõmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
12
A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
13
A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettõnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
14
A mely király hûségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.

Fenyítés, tanítás és kijelentés

15
A vesszõ és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az õ anyját.
16
Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
17
Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörûséget a te lelkednek.
18
Mikor nincs [mennyei] látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!

Gyakorlati intések a beszédről és a kapcsolatokról

19
[Csak] beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
20
Láttál-é beszédeiben hirtelenkedõ embert? a bolond felõl több reménység van, hogynem a felõl!
21
A ki lágyan neveli gyermekségétõl fogva az õ szolgáját, végre az lesz a fiú.
22
A haragos háborgást szerez; és a dühösködõnek sok a vétke.
23
Az embernek kevélysége megalázza õt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
24
A ki osztozik a lopóval, gyûlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
25
Az emberektõl való félelem tõrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
26
Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól [van] kinek-kinek ítélete.
27
Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
Use ← → arrow keys to navigate
Settings

Reading Style

Typeface

Font Size 19px

Reading Width 45 chars

Options