Példabeszédek17

Békesség és feddhetetlenség az otthonban

Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.

Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.

Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.

A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!

A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.

Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.

Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.

Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.

Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.

Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.

Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.

A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.

[Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.

A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.

Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?

Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.

Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.

Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.

Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.

A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.

A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.

A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.

Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.

Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.

Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.

A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.

Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

Use ← → arrow keys to navigate