Bibliai versek erről: Select Readings

Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van.

Hanem keressétek elõször Istennek országát, és az õ igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.

Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felõl; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felõl. Elég minden napnak a maga baja.

Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.

Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben ûztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?

És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tõlem, ti gonosztevõk.

Valaki azért hallja én tõlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kõsziklára építette az õ házát:

És ömlött az esõ, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dõlt össze: mert a kõsziklára építtetett.

És valaki hallja én tõlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát:

És ömlött az esõ, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.

Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,

És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.

Mert reá tekintett az õ szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.

Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az õ neve!

És az õ irgalmassága nemzetségrõl nemzetségre [vagyon] azokon, a kik õt félik.

Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az õ szívök gondolatában felfuvalkodottakat.

Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.

Éhezõket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.

Felvevé Izráelnek, az õ szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az õ irgalmasságáról.

(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az õ magva iránt mindörökké!

Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.

És Zakariás, az õ atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:

Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az õ népét,

És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az õ gyermekének, Dávidnak házában,

A mint szólott az õ szent prófétáinak szája által, kik eleitõl fogva voltak,