Ugrás a tartalomhoz

Bibliai versek erről: Jacob

285 vers · 49 szempont

Kulcsfontosságú bibliai versek

Szűrés könyv szerint
  1. Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az õ ítéletei!

  2. Emlékezzetek meg örökké az õ szövetségérõl, és az õ beszédérõl, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;

  3. A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjérõl.

  4. Amelyet állíta Jákóbnak [örök] végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,

  5. Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.

  6. És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,

  7. Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

  8. Megy vala azért Samáriának Sikár nevû városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az õ fiának, Józsefnek.

  9. Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala.

  10. Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!

  11. Az õ tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.

  12. Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tõlem, a ki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.

  13. Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és [hogy] ki az, a ki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna õt, és adott volna néked élõ vizet.

  14. Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élõ vizet?

  15. Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat, és ebbõl ivott õ is, a fiai is és jószága is?

  16. Felele Jézus és monda néki: Mindaz, a ki ebbõl a vízbõl iszik, ismét megszomjúhozik:

  17. Valaki pedig abból a vízbõl iszik, a melyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, a melyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz õ benne.

  18. Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jõjjek ide meríteni!

  19. Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jõjj ide!

  20. Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;

  21. Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.

  22. Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.

  23. A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, a hol imádkozni kell.

  24. Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljõ az óra, a mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.

  25. Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, a mit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.