The Wilderness Years

És ezt mondja nékik: Hallgasd meg Izráel! Ti ma készültök megütközni ellenségeitekkel: A ti szívetek meg ne lágyuljon, ne féljetek, és meg ne rettenjetek, se meg ne rémüljetek elõttök;

Mert az Úr, a ti Istenetek veletek megy, hogy harczoljon érettetek a ti ellenségeitekkel, hogy megtartson titeket.

Az elõljárók pedig szóljanak a népnek, mondván: Kicsoda az olyan férfi, a ki új házat épített, de még fel nem avatta azt? Menjen el, és térjen vissza az õ házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki avassa fel azt.

És kicsoda olyan férfi, a ki szõlõt ültetett és nem vette el annak hasznát? Menjen el, és térjen vissza az õ házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki vegye el annak hasznát.

És kicsoda olyan férfi, a ki feleséget jegyzett el magának, de még el nem vette? Menjen el, és térjen vissza házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki vegye azt el.

Még tovább is szóljanak az elõljárók a néphez, és ezt mondják: Kicsoda olyan férfi, a ki félénk és lágy szívû? Menjen el, és térjen vissza az õ házába, hogy az õ atyjafiainak szíve úgy meg ne olvadjon, mint az õ szíve.

És mikor elvégzik az elõljárók beszédöket a néphez, állítsanak seregvezéreket a nép élére.

Mikor valamely város alá mégy, hogy azt megostromold, békességgel kínáld meg azt.

És ha békességgel felel néked, és kaput nyit, akkor az egész nép, a mely találtatik abban, adófizetõd legyen, és szolgáljon néked.

Ha pedig nem köt békességet veled, hanem harczra kél veled, akkor zárd azt körül;

És [ha] az Úr, a te Istened kezedbe adja azt: vágj le abban minden finemût fegyver élével;

De az asszonyokat, a kis gyermekeket, a barmokat és mind azt, a mi lesz a városban, az egész zsákmányolni valót magadnak prédáljad; és fogyaszd el a te ellenségeidtõl való zsákmányt, a kiket kezedbe ad néked az Úr, a te Istened.

Így cselekedjél mindazokkal a városokkal, a melyek igen messze esnek tõled, a melyek nem e nemzetek városai közül valók.

De e népek városaiban, a melyeket örökségül ad néked az Úr, a te Istened, ne hagyj élni csak egy lelket is;

Hanem mindenestõl veszítsd el õket: a Khittheust, az Emoreust, a Kananeust, a Perizeust, a Khivveust és a Jebuzeust, a mint megparancsolta néked az Úr, a te Istened;

Azért, hogy meg ne tanítsanak titeket az õ mindenféle útálatosságaik szerint cselekedni, a melyeket õk cselekesznek az õ isteneiknek, és hogy ne vétkezzetek az Úr ellen, a ti Istenetek ellen.

Mikor valamely várost hosszabb ideig tartasz körülzárva, hadakozván az ellen, hogy bevegyed azt: ki ne veszítsd annak egy élõfáját sem, fejszével vágván azt; hanem egyél arról, és azt magát ki ne irtsad; mert ember-é a mezõnek fája, hogy ostrom alá jusson miattad?

Csak a mely fáról tudod, hogy nem gyümölcstermõ, azt veszítsd el és irtsd ki, és abból építs erõsséget az ellen a város ellen, a mely te ellened hadakozik, mind addig, a míg leomlik az.

Hogyha agyonütöttet találnak azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked birtokul, és az a mezõn fekszik, és nem tudható: ki ölte meg azt;

Akkor a te véneid és a te bíráid menjenek ki, és mérjék meg [a földet] a városokig, a melyek az agyonütött körül vannak;

És a mely város legközelebb esik az agyonütötthöz, annak a városnak vénei vegyenek egy üszõtinót, a melylyel még nem dolgoztattak, és a mely nem vont még jármot;

És annak a városnak vénei vigyék az üszõt valamely folyóvíz völgyébe, a melyet nem szántanak és nem vetnek, és szegjék nyakát az üszõnek ott a völgyben.

És járuljanak oda a papok, Lévi fiai; (mert õket választotta az Úr, a te Istened, hogy szolgáljanak néki, és hogy áldjanak az Úr nevében, és az õ ítéletök szerint legyen minden per és minden sérelem).

És mindnyájan annak a városnak vénei, a kik legközelebb esnek az agyonütötthöz, mossák meg kezeiket a nyakaszegett üszõ felett a völgyben;

És szóljanak és mondják: A mi kezeink nem ontották ki ezt a vért, sem a mi szemeink nem látták.