The Hebrew Prophets

És kinyújtá az Úr az õ kezét, és megilleté számat, és monda nékem az Úr: Ímé, az én igéimet adom a te szádba!

Lásd, én e mai napon népek fölé és országok fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj!

Szóla továbbá nékem az Úr, mondván: Mit látsz te, Jeremiás? És mondék: Mandulavesszõt látok én.

És monda nékem az Úr: Jól láttál, mert gondom van az én igémre, hogy beteljesítsem azt.

És másodszor is szóla hozzám az Úr, mondván: Mit látsz te? És felelék: Forró fazekat látok én, és pedig a szája észak felõl van.

És monda nékem az Úr: Észak felõl támad a veszedelem e földnek minden lakosára.

Mert ímé, elõhívom én az északi országok minden nemzetségét, mondja az Úr, és eljõnek, és kiki felállítja az õ királyi székét Jeruzsálem kapui elõtt, és köröskörül minden kerítése ellen, és Júdának minden városa ellen.

És kimondom ítéleteimet felettök az õ mindenféle gonoszságukért, minthogy elszakadtak tõlem, és idegen isteneknek áldoztak, és tulajdon kezeik munkáit imádták.

Te azért övezd fel derekadat, és kelj fel, és mondd meg nékik mindazt, a mit én parancsolok néked; meg ne riadj tõlök, különben én riasztalak el téged elõlök!

Mert ímé én erõsített várossá, vasoszloppá és érczbástyává teszlek ma téged mind ez egész földön, Júda királyai, fejedelmei és papjai ellen és a föld népe ellen.

Viaskodni fognak ugyan ellened, de nem gyõznek meg téged, mert én veled vagyok, azt mondja az Úr, hogy megszabadítsalak téged.

Majd szóla az Úr nékem, mondván:

Menj el, és kiálts Jeruzsálem füleibe, mondván: Ezt mondja az Úr: Emlékezem reád gyermekkorod ragaszkodására, mátkaságod szeretetére, a mikor követtél engem a pusztában, a [még] be nem vetett földön.

Szent volt Izráel az Úrnak, az õ termésének zsengéje; a kik emésztik vala õt, mind vétkeznek vala, veszedelem támada rájok, azt mondja az Úr.

Halljátok meg az Úr szavát, Jákób háza és Izráel házának minden nemzetsége.

Így szól az Úr: Micsoda hamisságot találtak bennem a ti atyáitok, hogy elidegenedtek tõlem, és hiábavalóság után jártak, és hiábavalókká lettek?

Még csak azt sem mondták: Hol van az Úr, a ki felhozott minket Égyiptom földérõl, a ki vezérelt minket a pusztában, a kietlen és járatlan földön, a szomjúságnak és a halál árnyékának földén, a melyen nem vonult át ember, és a hol halandó nem lakott?

És bevittelek titeket a bõség földébe, hogy annak gyümölcseivel és javaival éljetek; és bementetek, és megfertõztettétek az én földemet, és az én örökségemet útálatossá tevétek.

A papok nem mondták: Hol van az Úr? A törvény magyarázói nem ismertek engem, és a pásztorok hûtelenekké lettek hozzám, a próféták pedig a Baál által prófétáltak, és azok után jártak, a kik tehetetlenek.

Azért még perbe szállok veletek, mondja az Úr, és perelni fogok a ti fiaitok fiaival [is!]

Menjetek csak át a Kittim szigeteire, és lássátok meg; és küldjetek Kédárba is és szorgalmasan vizsgálódjatok, és lássátok meg, ha volt-é [ott] ehhez hasonló?

Ha cserélt-é valamely nemzet isteneket? noha azok nem istenek. Az én népem pedig felcserélte az õ dicsõségét tehetetlenséggel!

Álmélkodjatok ezen, oh egek, és borzadjatok és rémüljetek meg igen! azt mondja az Úr.

Mert kettõs gonoszságot követett el az én népem: Elhagytak engem, az élõ vizek forrását, hogy kútakat ássanak magoknak; [és] repedezett kútakat [ástak,] a melyek nem tartják a vizet.

Szolga-é Izráel, a vagy otthon szülött-é õ? Miért lett prédává?