1 Korinthus 1:1-17
1
Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából elhívott apostola, és Sosthenes, az atyafi.
2
Az Isten gyülekezetének, a mely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek, mindazokkal egybe, a kik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét segítségül hívják bármely helyen, a magokén és a miénken:
3
Kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.
4
Hálát adok az én Istenemnek mindenkor ti felõletek az Isten ama kegyelméért, mely néktek a Krisztus Jézusban adatott,
5
Mivelhogy mindenben meggazdagodtatok õ benne, minden beszédben és minden ismeretben,
6
A mint megerõsíttetett ti bennetek a Krisztus felõl való bizonyságtétel.
7
Úgy, hogy semmi kegyelmi ajándék nélkül nem szûkölködtök, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak megjelenését,
8
A ki meg is erõsít titeket mindvégig feddhetetlenségben, a mi Urunk Jézus Krisztusnak napján.
9
Hû az Isten, ki elhívott titeket az õ Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre,
10
Kérlek azonban titeket atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképen szóljatok és ne legyenek köztetek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben.
11
Mert megtudtam felõletek atyámfiai a Kloé embereitõl, hogy versengések vannak köztetek.
12
Azt értem pedig, hogy mindenitek ezt mondja: Én Pálé vagyok, én meg Apollósé, én meg Kéfásé, én meg Krisztusé.
13
Vajjon részekre osztatott-é a Krisztus? Vajjon Pál feszíttetett-é meg érettetek, vagy a Pál nevére kereszteltettetek-é meg?
14
Hálákat adok az Istennek, hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, kivéve Krispust és Gájust,
15
Hogy valaki azt ne mondja, hogy a magam nevére kereszteltem.
16
Megkereszteltem azonban Stefana házanépét is, ezenkívül nem tudom, hogy valakit mást kereszteltem volna.
17
Mert nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangyéliomot hirdessem; de nem szólásban való bölcseséggel, hogy a Krisztus keresztje hiábavaló ne legyen.
Settings