Bibliai versek erről: Enemy

Ha örvendeztem az engem gyûlölõnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;

(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az õ lelkére!)

Dávidé. harczolj a velem harczolókkal.

Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.

Szegezz dárdát és rekeszd el üldözõim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.

Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.

Legyenek olyanok, mint a polyva a szél elõtt; az Úrnak angyala verdesse [õket].

Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse õket.

Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.

Érje õt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.

Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.

Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erõsebbtõl, a szegényt és szûkölködõt az õ megrablójától.

Erõszakos tanúk állnak elõ; azt kérdezik tõlem, a mirõl nem tudok.

Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.

Pedig én az õ betegségökben gyászba öltöztem, bõjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.

Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem [érte;] mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:

Õk pedig örültek az én bukásomon és összegyûltek; összegyûltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,

Ingyenélõk léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.

Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktõl az én egyetlenemet.

Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erõs nép között magasztallak téged.

Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyûlölõim se hunyorgassanak rám.

Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.

Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.

Láttad, oh Uram - ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tõlem!

Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.