Ugrás a tartalomhoz

Bibliai versek erről: Christ is God: Acknowledged by the Old Testament saints

16 vers · 55 szempont

Versek erről: Acknowledged by the Old Testament saints

  1. Jákób pedig egyedûl marada és tusakodik vala õ vele egy férfiú, egész a hajnal feljöveteléig.

  2. Aki mikor látá, hogy nem vehet rajta erõt, megilleté csípõjének forgócsontját, és kiméne helyébõl Jákób csípõjének forgócsontja a vele való tusakodás közben.

  3. És monda: Bocsáss el engem, mert feljött a hajnal. És monda [Jákób]: Nem bocsátlak el téged, míg meg nem áldasz engemet.

  4. És monda néki: Mi a te neved? És õ monda: Jákób.

  5. Amaz pedig monda: Nem Jákóbnak mondatik ezután a te neved, hanem Izráelnek; mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és gyõztél.

  6. És megkérdé Jákób, és monda: Mondd meg, kérlek, a te nevedet. Az pedig monda: Ugyan miért kérded az én nevemet? És megáldá õt ott.

  7. Nevezé azért Jákób annak a helynek nevét Peniélnek: mert látám az Istent színrõl színre, és megszabadult az én lelkem.

  8. Látván pedig Gedeon, hogy az Úrnak angyala volt az, monda Gedeon: Jaj nékem Uram, Istenem! mert az Úrnak angyalát láttam színrõl színre!

  9. És monda néki az Úr: Békesség néked! ne félj, nem halsz meg!

  10. És építe ott Gedeon oltárt az Úrnak, és nevezé azt Jehova-Salomnak [(azaz: az Úr a béke),] mely mind e mai napig megvan az Abiézer nemzetségének [városában,] Ofrában.

  11. Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

  12. És miután ezt a bõrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.

  13. A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;

  14. Anyja méhében sarkon fogta bátyját, és mikor erõs volt, küzdött az Istennel.

  15. Küzdött az angyallal és legyõzte; sírt és könyörgött néki. Béthelben találta meg õt, és ott beszélt velünk.

  16. Bizony az Úr, a seregeknek Istene; az Úr az õ neve.