Jesus

Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.

Dávid azért Urának mondja õt, mimódon fia tehát néki?

És az egész nép hallására monda az õ tanítványainak:

És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az õ ajándékaikat a perselybe.

Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.

És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete:

És mikor némelyek mondának a templom felõl, hogy szép kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, monda:

Megkérdék pedig õt, mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek?

Õ pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jõnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idõ elközelgett; ne menjetek azért utánok.

Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen;

De mind ezeknek elõtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek [titeket,] adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.

Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.

És gyûlöletesek lesztek mindenki elõtt az én nevemért.

És akkor meglátják az embernek Fiát eljõni a felhõben, hatalommal és nagy dicsõséggel.

Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat:

Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek.

Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.

Vigyázzatok azért minden idõben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia elõtt!

Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák [hegyének] neveztetik.

És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy õt hallgassa a templomban.

És a fõpapok és az írástudók keresnek vala módot, hogyan öljék meg õt; mert féltek a néptõl.

És elmenvén, megbeszélé a fõpapokkal és a vezérekkel, mimódon adja õt nékik kezökbe.

Õ pedig megigéré, és keres vala jó alkalmat, hogy õt nékik kezökbe adja zenebona nélkül.

És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.

Õk pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?