Zsoltárok 69:7-21
7
Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
8
Mert te éretted viselek gyalázatot, [és] borítja pironság az én orczámat.
9
Atyámfiai elõtt idegenné lettem, és anyám fiai elõtt jövevénynyé.
10
Mivel a te házadhoz való féltõ szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
11
Ha sírok és bõjtöléssel [gyötröm] lelkemet, az is gyalázatomra válik.
12
Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
13
A kapuban ülõk rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
14
Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hûségeddel.
15
Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyûlölõimtõl és a feneketlen vizekbõl;
16
Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
17
Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
18
És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
19
Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
20
Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
21
A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Settings