TRV
Máté 27:32-50
32
Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az õ keresztjét.
33
És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek,
34
Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni.
35
Minek utána pedig megfeszíték õt, eloszták az õ ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének.
36
És leülvén, ott õrzik vala õt.
37
És feje fölé illeszték az õ kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya.
38
Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felõl, és a másikat balkéz felõl.
39
Az arramenõk pedig szidalmazzák vala õt, fejüket hajtogatván.
40
És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztrõl!
41
Hasonlóképen a fõpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala:
42
Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztrõl, és majd hiszünk néki.
43
Bízott az Istenben; mentse meg most õt, ha akarja; mert azt mondta: Isten Fia vagyok.
44
A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére.
45
Hat órától kezdve pedig sötétség lõn mind az egész földön, kilencz óráig.
46
Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?
47
Némelyek pedig az ott állók közül, a mint ezt hallák, mondának: Illést hívja ez.
48
És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot võn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tûzvén, inni ád vala néki.
49
A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljõ-é Illés, hogy megszabadítsa õt?
50
Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.
Settings