Jób 6:14-27
14
A szerencsétlent barátjától részvét illeti meg, még ha elhagyja is a Mindenhatónak félelmét.
15
Atyámfiai hûtlenül elhagytak mint a patak, a mint túláradnak medrükön a patakok.
16
A melyek szennyesek a jégtõl, a melyekben [olvadt] hó hömpölyög;
17
Mikor átmelegülnek, elapadnak, a hõség miatt fenékig száradnak.
18
Letérnek útjokról a vándorok; felmennek a sivatagba [utánok] és elvesznek.
19
Nézegetnek utánok Téma vándorai; Sébának utasai bennök reménykednek.
20
Megszégyenlik, hogy bíztak, közel mennek és elpirulnak.
21
Így lettetek ti most semmivé; látjátok a nyomort és féltek.
22
Hát mondtam-é: adjatok nékem [valamit,] és a ti jószágotokból ajándékozzatok meg engem?
23
Szabadítsatok ki engem az ellenség kezébõl, és a hatalmasok kezébõl vegyetek ki engem?
24
Tanítsatok meg és én elnémulok, s a miben tévedek, értessétek meg velem.
25
Oh, mily hathatósak az igaz beszédek! De mit ostoroz a ti ostorozásotok?
26
Szavak ostorozására készültök-é? Hiszen a szélnek valók a kétségbeesettnek szavai!
27
Még az árvának is néki esnétek, és [sírt] ásnátok a ti barátotoknak is?!
Settings