Jób38

Az Úr válasza Jóbnak a forgószélből

1
Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélbõl és monda:
2
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
3
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

Isten kérdései a teremtésről és annak rendjéről

4
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
5
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérõ zsinórt?
6
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
7
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
8
És [kicsoda] zárta el ajtókkal a tengert, a mikor elõtünt, az anyaméhbõl kijött;
9
Mikor ruházatává a felhõt tevém, takarójául pedig a sürû homályt?
10
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
11
És azt mondám: Eddig jõjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

Uralom a világosság, az idő és az erkölcsi rend fölött

12
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
13
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és elõálljon, mint egy ruhában.
15
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

A teremtés megismerhetetlen mélységeinek kutatása

16
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
17
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
18
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19
Melyik út [visz] oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20
Hogy visszavinnéd azt az õ határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

A hó, jég és időjárás kincstárai

22
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesõnek tárházát láttad-é?
23
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
24
Melyik út [visz oda], a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
25
Ki hasított nyílást a záporesõnek, és a mennydörgõ villámnak útat?
26
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
27
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
28
Van-é atyja az esõnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
29
Kinek méhébõl jött elõ a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
30
[Miként] rejtõznek el a vizek mintegy kõ [alá,] és [mint] zárul be a mély vizek színe?
31
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
32
A hajnalcsillagot elõhozhatod-é az õ idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
33
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
34
Felemelheted-é szavadat a felhõig, hogy a vizeknek bõsége beborítson téged?
35
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

A bölcsesség forrása és a fenntartó gondviselés

36
Ki helyezett bölcseséget a setét felhõkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
37
Ki számlálta meg a bárányfelhõket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlõit;
38
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

A vadállatok világának fenntartása

39–41
Consolidated into verse 38 by this translation.
Use ← → arrow keys to navigate
Settings

Reading Style

Typeface

Font Size 19px

Reading Width 45 chars

Options