Példabeszédek a bolondról és a bolondságról

1

Mint a hó a nyárhoz és az esõ az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.

2

Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.

3

Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vesszõ a bolondok hátának.

4

Ne felelj meg a bolondnak az õ bolondsága szerint, hogy ne légy te is õ hozzá hasonlatos;

5

Felelj meg a bolondnak az õ bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei elõtt.

6

A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.

7

[Mint] a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.

8

Mint a ki követ köt a parittyába, úgy [cselekszik,] a ki a bolondnak tisztességet tesz.

9

[Mint] a részeg ember kezébe akad a tövis, [úgy akad] az eszes mondás a bolondoknak szájába.

10

Mint a lövöldözõ, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.

11

Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettõzteti az õ bolondságát.

12

Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei elõtt bölcs? A bolond felõl [jobb] reménységed legyen, hogynem mint a felõl!