János 17:6-19
6
Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.
7
Most tudták meg, hogy mindaz te tõled van, a mit nékem adtál:
8
Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, õ nékik adtam; és õk befogadták, és igazán megismerték, hogy én tõled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
9
Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.
10
És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek: és megdicsõíttetem õ bennök.
11
És nem vagyok többé e világon, de õk a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg õket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
12
Mikor velök valék a világon, én megtartám õket a te nevedben; a kiket nékem adtál, megõrizém, és senki el nem veszett közülök, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön.
13
Most pedig te hozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy õk az én örömemet teljesen bírják õ magokban.
14
Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyûlölte õket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
15
Nem azt kérem, hogy vedd ki õket e világból, hanem hogy õrizd meg õket a gonosztól.
16
Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
17
Szenteld meg õket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.
18
A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is õket e világra;
19
És én õ érettök [oda] szentelem magamat, hogy õk is megszenteltekké legyenek [az] igazságban.
Settings