Ugrás a tartalomhoz

Bibliai versek erről: The Christ Jesus: Exaltation of

19 vers · 25 szempont

Versek erről: Exaltation of

  1. Kérjed tõlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.

  2. Összetöröd õket vasvesszõvel: széjjelzúzod õket, mint cserépedényt.

  3. Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók; hadd menjen be a dicsõség királya.

  4. Kicsoda ez a dicsõség királya? Az erõs és hatalmas Úr, az erõs hadakozó Úr.

  5. Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel örökkévaló ajtók, hadd menjen be a dicsõség királya!

  6. Kicsoda ez a dicsõség királya? A seregek Ura, õ a dicsõség királya. Szela.

  7. Mikor azért kiment vala, monda Jézus: Most dicsõítteték meg az embernek Fia, az Isten is megdicsõítteték õ benne.

  8. Ha megdicsõítteték õ benne az Isten, az Isten is megdicsõíti õt õ magában, és ezennel megdicsõíti õt.

  9. Annakokáért az Istennek jobbja által felmagasztaltatván, és a megígért Szent Lelket megnyervén az Atyától, kitöltötte ezt, a mit ti most láttok és hallotok.

  10. Mert nem Dávid ment fel a mennyországba; hiszen õ maga mondja: Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobbkezem felõl,

  11. És elküldje a Jézus Krisztust, a ki néktek elõre hirdettetett.

  12. Kit az égnek kell magába fogadnia mind az idõkig, míglen újjá teremtetnek mindenek, a mikrõl szólott az Isten minden õ szent prófétájának szája által eleitõl fogva.

  13. Mivel pedig teljes vala Szent Lélekkel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsõségét, és Jézust állani az Istennek jobbja felõl,

  14. És monda: Ímé látom az egeket megnyilni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felõl állani.

  15. Annakokáért az Isten is felmagasztalá õt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való;

  16. Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.

  17. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsõségére.

  18. Õ azonban, egy áldozattal áldozván a bûnökért, mindörökre ûle az Istennek jobbjára,

  19. Várván ímmár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az õ ellenségei.