Bibliai versek erről: Temptation: Resistance to temptation

És lõn ezek után, hogy az õ urának felesége Józsefre veté szemeit, és monda: Hálj velem.

Õ azonban vonakodék s monda az õ ura feleségének: Ímé az én uramnak én mellettem semmi gondja nincs az õ háza dolgaira, és a mije van, mindenét az én kezemre bízá.

Senki sincs nálamnál nagyobb az õ házában; és tõlem semmit sem tiltott meg, hanem csak téged, mivelhogy te felesége vagy; hogy követhetném hát el ezt a nagy gonoszságot és [hogyan] vétkezném az Isten ellen?

És lõn, hogy az asszony mindennap azt mondogatá Józsefnek, de õ nem hallgata reá, hogy vele háljon és vele egyesüljön.

De mi imádkozánk a mi Istenünkhöz, és állítánk ellenök õrséget nappal és éjjel, mivelhogy féltünk tõlök.

Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.

Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:

Az õ igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!

Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:

Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestõl!

Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:

Az én feleségem másnak õröljön, és mások hajoljanak rája.

Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bûn.

Mert tûz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestõl kiirtaná.

Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:

Mi tevõ lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?

Nem az teremtette-é õt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?

Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;

És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;

Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;

Hogyha nem áldottak engem az õ ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;

Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;

A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!

Hiszen [úgy] rettegtem Isten csapásától, és fensége elõtt tehetetlen valék!

Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!