Zsoltárok61

Imádság menedékért a nyomorúságban

1
Az éneklõmesternek hangszerre: Dávidé.
2
Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.
3
E föld szélérõl kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem [innen] a sziklára, a hova én nem jutok.
4
Mert te vagy az én menedékem, s erõs tornyom az ellenség ellen.

Bizalom Isten örök szövetségében

5
Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! Szela.
6
Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelõinek örökségét megadtad nékem.
7
Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékrõl nemzedékre [nyujtsd.]

Fogadalom a szüntelen dicséretre

8
Isten elõtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hûségedet rendeld ki, hogy õrizzék meg õt. [ (Psalms 61:9) Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon. ]
Use ← → arrow keys to navigate
Settings

Reading Style

Typeface

Font Size 19px

Reading Width 45 chars

Options