Jób 20:4-18
4
Tudod-é azt, hogy eleitõl fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
5
Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
6
Ha szinte az égig érne is az õ magassága, és a felleget érné is a fejével:
7
Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van õ?
8
Mint az álom, úgy elrepül és nem találják õt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
9
A szem, a mely rá ragyogott, nem [látja] többé, és az õ helye sem törõdik már vele.
10
Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az õ rablott vagyonát.
11
Csontjai, ha megtelnek is ifjú erõvel, de vele együtt roskad az a porba.
12
Ha édes az õ szájában a gonoszság, és elrejti azt az õ nyelve alá;
13
És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
14
Az õ étke elváltozik az õ gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
15
Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az õ hasából kiûzi azt az Isten.
16
A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg õt,
17
[Hogy] ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
18
A mit [másoktól] szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az õ cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
Settings