Bibliai versek erről: Slothfulness

Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az õ útait, és légy bölcs!

A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,

Nyárban szerzi meg az õ kenyerét, aratáskor gyûjti eledelét.

Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?

Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;

Így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szûkölködésed, mint a paizsos férfiú!

Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.

Gyûjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítõ fiú.

Minémû az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.

A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.

Az igazságnak útjában van élet; és az õ ösvényének úta halhatatlanság.

Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.

A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.

A ki lágyan viseli magát az õ dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.

A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.

Bemártja a rest az õ kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.

A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.

A restnek kivánsága megemészti õt; mert az õ kezei nem akarnak dolgozni.

A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.

Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.

És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kõgyepüje elromlott vala.

Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból:

Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,

És így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.