The Hebrew Prophets

Senki sincsen, a ki megítélje a te ügyedet, hogy bekösse [sebedet,] orvosságok és balzsam nincsenek számodra.

Elfeledkezett rólad minden szeretõd, és nem keres téged: mert megvertelek ellenséges veréssel, kegyetlen ostorozással, a te bûnödnek sokaságáért, [és hogy] eláradtak a te vétkeid.

Miért kiáltozol a te sebed miatt? veszedelmes a te sérülésed? a te bûnöd sokaságáért és vétkeidnek eláradásáért cselekedtem ezeket veled.

Azért mindazok, a kik benyelnek téged, elnyeletnek, és valamennyi ellenséged mind fogságra jut: és a te fosztogatóidat kifosztottakká, és minden te zsákmánylóidat zsákmánynyá teszem.

Mert orvosságot adok néked, és kigyógyítlak a te sérülésedbõl, azt mondja az Úr. Mert számkivetettnek hívtak téged, Sion; nincs, a ki tudakozódjék felõle.

Ezt mondja az Úr: Ímé, visszahozom Jákób sátorának foglyait, és könyörülök az õ hajlékain, és a város felépíttetik az õ magas helyén, és a palota a maga helyén marad.

És hálaadás és öröm szava jõ ki belõlök, és megsokasítom õket és meg nem kevesednek, megöregbítem õket és meg nem kisebbednek.

És az õ fiai olyanok lesznek, mint eleintén, és az õ gyülekezete erõsen megáll az én orczám elõtt, de megbüntetem mindazokat, a kik nyomorgatták õt.

És az õ fejedelme õ belõle támad, és az õ uralkodója belõle jõ ki, és magamhoz bocsátom õt, hogy közeledjék hozzám: mert kicsoda az, a ki szívét arra hajtaná, hogy hozzám jõjjön, azt mondja az Úr.

És népemmé lesztek, én pedig a ti Istenetek leszek.

Ímé, az Úrnak szélvésze, haragja tör elõ, [és a] rohanó szélvész a hitetlenek fejére zúdul.

Nem szûnik meg az Úr felgerjedt haragja, míg végbe nem viszi, és míg meg nem valósítja az õ szívének gondolatait. Az utolsó napokban értitek meg e dolgot.

Az idõben, monda az Úr, Izráel minden nemzetségének Istene leszek, és õk az én népemmé lesznek.

Ezt mondja az Úr: Kegyelmet talált a pusztában a fegyvertõl megmenekedett nép, [az Isten õ elõtte] menvén, hogy megnyugtassa õt, az Izráelt.

Messzünnen [is] megjelent nékem az Úr, mert örökkévaló szeretettel szerettelek téged, azért terjesztettem reád az én irgalmasságomat.

Újra felépítlek téged, és felépülsz, oh Izráel leánya. Újra felékesíted magadat, dobokkal és vígadók seregében jösz ki.

Még szõlõket plántálsz Samariának hegyein; a kik plántálják a plántákat, élnek is azok gyümölcsével.

Mert lészen egy nap, mikor a pásztorok kiáltnak az Efraim hegyén: Keljetek fel, és menjünk fel Sionba az Úrhoz, a mi Istenünkhöz.

Mert ezt mondja az Úr: Énekeljetek Jákóbnak vígassággal, és ujjongjatok a nemzetek fejének. Hirdessétek dicséretét, és mondjátok: Tartsd meg Uram a te népedet, az Izráel maradékát.

Ímé, én elhozom õket észak földébõl, és összegyûjtöm õket a földnek széleirõl, közöttök lesz vak, sánta, viselõs és gyermek- szûlõ is lesz velök, mint nagy sereg jõnek ide vissza.

Siralommal jõnek és imádkozva hozom õket, vezetem õket a vizek folyásai mellett egyenes úton, hol el nem esnek, mert atyja leszek az Izráelnek, és az Efraim nékem elsõszülöttem.

Halljátok meg az Úrnak szavát, ti pogányok, és hirdessétek a messzevaló szigeteknek, és ezt mondjátok: A ki elszórta az Izráelt, az gyûjti õt össze, és megõrzi, mint a pásztor a maga nyáját.

Mert megváltotta az Úr Jákóbot, és kimentette a nálánál erõsebbnek kezébõl.

És eljõnek és énekelnek a Sion ormán, és futnak az Úrnak javaihoz, búza, bor, olaj, juhok és barmok nyája felé, és az õ lelkök olyan lesz, mint a megöntözött kert, és nem bánkódnak többé.

Akkor vígadoz a szûz a seregben, és az ifjak és a vének együttesen, és az õ siralmokat örömre fordítom, és megvígasztalom és felvidámítom õket az õ bánatukból.