God

A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.

Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]

Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,

Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.

És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.

Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.

Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.

Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.

Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.

Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.

Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.

Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.

Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!

Dicsérjétek az Urat. mert örökkévaló az õ kegyelme.

Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsõségét?

Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jõjj el hozzám szabadításoddal,

Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, [és] örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!

Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.

De õ megsegíté õket az õ nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.

Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé õket a mélységeken, mint egy síkon.

És kisegíté õket a gyûlölõ kezébõl; kimentette õket ellenség kezébõl.

És hittek az õ beszédeinek, [és] énekelték az õ dicséretét.

Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az õ tanácsát!